SZERELEM, A REMÉNYSÉGED

 

Mikor a létezés a tét,                       

Szükséges az ellentét.

Nappal nélkül éj se volna,

Az élet csak haldokolna.

 

Csúnya nélkül szép se volna,

Angyal arcod eltorzulna.

Nálad nélkül én se volnék,

Hiányodba bele halnék.

 

Refr.

Ölelj engem, én meg téged

Szerelem a reménységed

Így lesz kettőből újra egy

S a többi már magától megy.

Áldás nélkül nincsen átok,

Békesség szakadjon rátok.

Békéből, ha nagy a dózis,

Egyensúly a diagnózis.

 

Remény nélkül nem volna hit,

Gondoltad ezt, a mindenit.

Fényed nélkül árnyék volnék,

Bánatomból lábadoznék.

 

Kettősség a létezés titka,

Ide vagyunk mi letaszítva.

 

MIT CSINÁLSZ A LÁNGOKKAL ?

 

Akkor is hallgasd dalom,

Ha az nem tiszta irodalom

Mikor simogat a szél,

A teremtés te hozzád beszél.

 

Mikor nyílik a virág,

Neked örül az egész világ.

Olykor nézz fel az égre,

S az istenért örülj már végre.

 

Ha a szerelem a cél,

Miért van szíveden páncél?

Óvatos vagy, tán okkal,

De mit csinálsz a hangokkal?

 

Hagy el ami etikus,

A szorongás nem genetikus.

Az életet csak az meri,

Ki a szerelmet ismeri.

 

Életed csupa ború,

Ezért van lelkedben háború.

Tetteidben sok az ész,

Ember, tudod-e, hová mész?

 

Elvárásaid nagyok,

Pedig a nap is csak neked ragyog.

Nézz fel az égre,

Engedd hadd történjék végre.

 

A HOLNAP SOSE JÖN EL

 

A múlt keserű a jövő ízetlen,

Most csókolj, ölelj meg hirtelen.

Ne halaszd reggelre, itt az éjjel,

Bújj hozzám perzselő szenvedéllyel

 

Tudd a jelen édes, mint finom étel,       

Bolond az, aki csókot nem ismétel.

Íme egy gondolat, amit rád hagyok

Ne szaladj el tőlem, én itt vagyok

Holnap is szeretsz? Kérdi az elme,

Ez nem más mint az elme védelme

 

A múlt lehet távol és a jövő közel,

De a holnap sosem jön el.

Mindig ma van, ez a pillanat átölel,

De a holnap sosem jön el.

 

Minden, ami véges, egyben végtelen,

Élj félelem nélkül egyben féktelen.

S így az idő, mely közénk éket ékel,

A szerelem örök tüzében ég el.

 

A holnapok reménye - reménytelen,

A mostban sosem leszel lélektelen.

Szeress engem ha jobb ötleted nincsen,

Én szeretlek nagyon, egyetlen kincsem.

 

A múlt lehet távol, és a jövő közel,

De a holnap, így sosem jön el

ÉN VAGYOK A MINDEN

 

Tűzből vagyok, tűzben égek,

Nem hatnak rám nehézségek.

Egon olyan, mint a bomba,

Nem vág az én profilomba.

 

Tenger vagyok, hívogatlak,

Hullám kézzel simogatlak

Ember vagyok, ki nem lapít,

Haragodban lecsillapít.

 

Én vagyok a minden

Ami bennem nincs, az másban sincsen.

Teljes vagyok, s még annyi minden,

Elmondanám, de időm nincsen.

 

Felhő vagyok, bárány felhő,

Irány észak, fú a szellő.

Nincs akarat, miért is volna,

Így jó nekem, csatangolva.

 

Szikla vagyok, ki nem lázad,

Építhetsz rám kalács házat.

És én vagyok a négy elem,

Felnövök majd, csak türelem.

 

Tüzes szemem tőled részeg

Boldog vagyok, de nem félszeg

MINDEN ÚT HAZA VEZET

 

A patak parton ülök,

S egy gondolatba szédülök

Égi otthon eszembe jut

Minden folyó tengerbe fut

 

Magamat a vízre vetem

S így a víz útját követem

Ha a csepp magát feladja

A tenger azt befogadja

 

Refr.

Minden út haza vezet

S az út maga az élvezet

 Bárhogyan is fékezek

Egyszer úgyis megérkezek

 

A csepp része a tengernek

Ahogy Isten a lelkemnek

Bár ez a gondolat merész

Így lesz majd a részből egész

 

Az út hazáig jókora

Víznek tenger az otthona

Ám időnként meg-megállok

Már magamtól is haza találok

 

Az idea mit megszülök

Ellazít s így nem feszülök

 

 

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
SZÖSSZENETEK - © 2008 - 2024 - szosszenet.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat